Ha egy kedves állat, aki itt a földünkön szeretett egy embert, meghal, a halála után ez az állat elmegy a Szivárvány-hídhoz.Ott mezõk és dombok vannak kedves barátaink számára, hogy tudjanak együtt futkározni és játszani. Ott bõségesen van víz és táplálék, süt a nap, és barátaink jól érzik magukat. Mindegyik állat, amelyik beteg és öreg volt, ismét egészséges és erõs; azok, amelyek megsebesültek vagy megnyomorodtak, ismét jól vannak, úgy, mint ahogy múltbéli álmainkból ismerjük õket.Az állatok ott boldogok és megelégedettek, csak egy kicsi zavaró körülmény van: mindnek hiányzik egy bizonyos valaki, akit hátra kellett hagynia. Csak szaladgálnak és játszanak egymással, de mindegyik állat számára eljön a nap, amikor hirtelen megáll, és várakozással teli fényes szemekkel remegve néz a távolba.Hirtelen kiválik a játszótársai közül, és rohan egyre gyorsabban és gyorsabban a zöld mezõn át. Látod, hogy rohan valaki feléd, s ha te és kedves állatod boldogan találkoztok, már soha többé nem váltok el egymástól.A boldogság könnyei csordulnak végig arcodon, oltalmazó kezed újból simogatja állatod fejét, és ismét belenézel a hû szemekbe, amelyek oly régen eltûntek az életedbõl, de a szívedbõl soha.Azután együtt mentek át a Szivárvány-hídon…/Klaus Kempf nyomán/Fordította: Acsay Lajosné
Abszolút optimális megoldások szállítója: az optishop.hu dinamikusan adminisztrálható webshop, webkatalógus, oldalrendszer